Angol-telivér történet

Az angol telivér


„Az angol telivér (angolul english thoroughbred horse) a világ egyik legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert. Melegvérű fajta, gyorsaságáról és temperamentumáról ismert. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. Az angol telivér őse három arab ménvolt. Az ismert ősök közül az egyiket az1689-ben a Bécset ostromló (más forrásokban a Budát ostromló törököktől zsákmányolta Robert Byerley dragonyos kapitány. A mén neve Byerley Turkvolt. A másik mén a beduinoktól vásárolt Darley Arabianvolt. A Darley család ménese a legjobbak közé tartozott Angliában és Darley Arabian számos kitűnő kancát kapott. A legjobbnak bizonyult leszármazottja az 1764-ben született Eclipse volt, akinek a vérvonalán keresztül ez a mén gyakorolta a legnagyobb hatást a fajta kialakulására. A harmadik ősmén a Godolphin lord angol lótenyésztőhöz került arab ló XV. Lajos francia király istállóján keresztül került Angliába, a lovat a király1781-ben kapta ajándékba Marokkóból. A mén Angliában a Godolphin Arabian nevet kapta és vált az egyik vérvonal alapítójává. Az egyik első csikóját 1734-ben Cade néven jegyezték be a törzskönyvbe, az angol anyakanca neve Roxana volt.
A lóversenyek terjedésével szinte az egyetlen szelekciós tényező a gyorsaság lett. Az angol telivér törzskönyvezésének szabályai igen szigorúak. James Weatherby 1791-ben állította össze az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot, melynek első kötete 1793-ban jelent meg. Ezután a méneskönyvet lezárták és csak az a ló minősülhet angol telivérnek, aki a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén valamelyikének a leszármazottja.
Az angol telivért nemesítőként alkalmazzák számos más fajta kialakulásánál, mert nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot ad a fajtáknak. Mindazonáltal túlzott használata, vagy nem megfelelően kiválasztott egyedek használata idegrendszeri problémákat okozhat, melyek végső soron a használhatóság rovására mennek.
Derbit minden évben, minden országban csak egyet rendeznek, ami a hároméves lovak legmagasabb presztízsű versenye. A 2400 méteres távon, klasszikus gyeppályás futamban a mének 57 kilogrammot, a kancák pedig 55,5 kg kapnak.
A fajta magyarországi tenyésztésének megalapítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik. Széchenyi1816-ban 21 telivért vásárolt Angliában.1822-ben tovább bővült az állomány, amikor Wesselényi Miklós útján újabb 19 ló és 2 csikó került a ménesbe. 1824-ben megalapították a Pályafuttatási Társulatotés1827-ben sor került az első versenynapra. Az első magyar méneskönyvet1832-ben adták ki. A magyar telivértenyésztést az 1874-ben született Kincsem tette világhírűvé, akinek világrekordját azóta, senki sem döntötte meg. 54 versenyen 54 győzelmet ért el.
 
Az angol telivér testalkata atlétikus, feje száraz, nyaka hosszú. Izmos kiemelkedő marral rendelkezik, melynek magassága bottal 150–170 cm, szárkörmérete 18–22 cm. Háta középhosszú, ágyéka feszes. Hosszú jó izmolt fara gyakran egyenes, mély dongás mellkasa van. Végtagjai szikárak, lábállása elöl gyakran franciás, hátul a nyitott csánkok jellemzőek rá. Mozgása lapos, a vágta a legjobb számára, ebben a jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe bármilyen lehet, a tarkát kivéve. Legjellemzőbb a pej, de gyakran sárga, fekete vagy szürke színű.
Hasznosítása: elsődleges hasznosításában a lóversenyzés. A galopp-pályákon szinte kivétel nélkül angol telivérek versenyeznek, de a militaryban és más lovassportokban is jellemzően magas a részvételi arányuk. Mivel fejlődése gyors a kétéveseket már versenyeztetik” (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_teliv%C3%A9r).
A verseny szabályzat 403 cikkelyből áll, amely mögött több évszázados tapasztalat és gyakorlat áll.
Az erdélyi angol telivér tenyésztés nagyon gyorsan elterjed az uradalmakban a korszerű hasznosítási igények következtében katona ló, és lovassportokra alkalmas ló igények miatt.
Romániai angol telivér tenyésztésről.
1872 a hadügy minisztérium megalapítja Dambovita megyében, Nucet helységben az első angol telivér ménest, mének előállítására a huszár ló nemesítésének érdekében. Behozatallal növelik az állományt ménekkel is az utólag alapított Andalchoi és Grasi méntelepek részére.
1874 megalakítják „Jokey Club”-ot és Az Angol telivért Tenyésztők Társaságát, az európai államok hagyománnyal és gyakorlattal rendelkező telivér tenyésztők által elfogadott érvényesített modellek szerint.
1875 Bukarestben megalapítják „Hipodromul Baneasa „néven” egy nagyon korszerű lóversenyteret, ahol elindítják az első hivatalos gallop versenyeket. 1882 a versenyeket tavaszi és őszi szezonokban futtatják hetente vasárnap.1916-1918 a világháború miatt szünetelnek a versenyek, 1919 dacára a nagy háború okozta vesztességeknek újra indítják.
 
Az angol telivér állomány 600 kanca évente 250-300 csikóval. Az anyagi, eredmények számottevőek és fedezik a versenyeztetési feltételek anyagi szükségletét.
A második világháború nagyon lecsökkenti az állományt, amihez hozzájárul a kisajátítás. A magán ménesek lovait besorolják az állami ménesekbe, Cislaui és Sloboziai ménesekbe. A lóversenyteret átkeresztelik Baneasai Köztársasági Lóversenytérré (Szovjet mintára.). 1956-1960 között megkezdik a lebontását, a Scintea Ház és a Romexpo építése miatt. Az angol telivéreket Cislaun és Erdélyben Balcon tenyésztik (1999 ezt a ménest is felszámolják). Ma nem létezik Romániában angol telivérek szakszerű versenyeztetésére alkalmas lóversenytér, gyakorlatilag az itt tenyésztett telivéreknek kiválasztásához szükséges versenyeztetés nem létezik.
Erdélyi versenyzések kezdetei.
Sáromberke lovak versenyek.
Egy „Match.” Sáromberkén (1872) Tisztelt szerkesztő úr
Nem mulaszthatom, hogy pár sorral ne tudassam becses lapját azon „Match “-ról, mely (1872) október 1-jén Sárоmberkén gr. Teleki Sámuel Maros mellett levő jószágán folyt le, s melyre következő négy ló indult:
Fern Hill, 4 é. sötétpej. paripa, tulajdonos gr. Lázár Jenő.
Rahdamant, 4 é. szürke. mén, tulajdonos ifj. gr. Teleki Sámuel.
King, 4 é. világospej. paripa, tulajdonos gr. Lázár Vineze
Bezzeg, idősb sárga mén, tulajdonos gr. Teleki Géza
De mielőtt a versenyt magát leírnám, lássuk a propositiokat.
A távolság 1 1/2 angol mértföld (1 angol mérföld (mile) = 1760 yard = 1609,3 m).
Minden ló 120 fontot kell, hogy vigyen. Tétel 100 frt. „Fuss vagy fizess.”
Váratlan nagyszámú közönség gyűlt össze a szomszéd városokból és falukból a jól elkészített, de kissé göröncsös pályára. Ezek már türelmetlenül várták az elöttök ismeretlen sportot. Legelőször megjelent Bezzeg. Szerény véleményünk szerint, vetélytársai közül legjobb conditióban, és nagyon jó kedvvel piaffirozva lovasával, Czobel Albert úrral. Nem sokára láttuk a szürke mént. Derék alkotású ló, de conditioja sok kívánni valót hagyott. Lovagolta egy lovász-gyerek, ki 10 font holt-terhet vitt. Végre megjelent a két Lázár gróf lova. Mind a kettő igen szép ló, különben az egyik, még pedig a Fern-hill, sokkal jobb alkotású, mint istállótársa. Előbbit a gr. lovászmestere, utóbbit gr. Bethlen Domokos lovagolta.
Három false-start után a négy lóból álló mezőny megindult. Elől Bezzeg, utána Fern Hill és King, végre Rahdamant; így haladtak el a publikum előtt. De 3/ 4 mértföldnél a King lovasa látva, hogy lova a sebes „расе” miatt kifulladt, azt feltartotta; Fern-hill pedig kitört, de lovasa által ugyanott visszahozva a pályára, sebes iramba szaladt az addig már mellette elhaladó szürke mén után.
Bezzeg megtartva folytonosan a vezetést, 10 lóhoszszal könnyen nyert.
Második Rahdmant egy fél lófejjel, az addig melléje felhúzott Fern-hill előtt. könnyen nyert Gr. G.
Jegyzet:1 angol mérföld (mile) = 1760 yard = 1609,3 m
1 font 453,59237 gramm
 
Alábbiakban egy kevés ízelítő egyik lóversenyről.
Marosvásárhelyi lóversenyek 1873. évi október 5-én.
Feltételezésem szerint a versenyeket a maroszentgyörgyi hegy alatt a város fele néző lapályon rendezték a Máriaffi birtokom.
1 Város-díj, 25 db arany. Futhat minden ló. Távolság 1/2 mfld. Teher 3 évesre 110 font 4 évesre 120 font, 5 éves és idősebbre 130 font. Telivér 7 fonttal több, mén 5 fonttal több. Tétel 10 arany, fele bánat. A második ló a tételek felét kapja.
2. Gátverseny, 300 frt o. é. (Adja a marosvásárhelyi lovaregylet.) Futhat minden ló. Távolság 2 mfld. 10—12 láb széles árokkal és 3— 3 1/2 láb magas gátokkal. Teher 3 évesre 130 fent, 4 évesre 14 1 font, 5 éves és idősebbre 146 font. Telivér 5 fonttal több. Tétel 50 frt, fele bánat (ha nem indul 3 ló, nincs futás) úrlovarok színeikben 6 nevezés.
3. Földészek versenye. Futott öt ló.
4. Hölgyek díja. Futhat minden Erdélyben ellett és felnevelt ló. Távolság 1 mfld. Teher kiegyenlítés nélkül. Tét 20 forint.
A versenyek a legszebb időben és rendkívül, nagy néző közönség előtt folytak le. A nézők számát pár ezerre tehetni. Ily szép eredmény után úgy hisszük meg fog szilárdulni az új egylet. A mi a pálya rendezését illeti, arról ezúttal nem szólunk, dilettáns kezekre levén bízva. Talán ezen lehetne jövőre segíteni. A versenyfeltételeken is meglátszik a gyakorlatlanság. De mindezek oly bajok, melyeken az idő segíthet. Mi őszintén kívánjuk az új egylet felvirágzását. Elismerés nélkül nem hagyhatjuk gr. Teleki Géza fáradozásait és érdemeit. Ő teremtette a m.-vásárhelyi lovaregyletet, gyűjtötte össze a díjakat; a mi megróni való, az nem az ö hibája.
Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal az újon szülött marosvásárhelyi lóversenyegyletről megemlékezni. Aggódva nézünk, zsenge korú kisded, jövőd elé, s forrón óhajtjuk bár, de nem merünk neked virágzást jósolni. Irigy szemmel fogják a kolozsvári pálya esküdt ellenei nézni még egy erdélyi pálya keletkezését, s félteni fogják tőled a koncot vagyis az aranyakat, melyeket ez új pálya részére kellend megszavazni. Szegény szerencsétlen gyermek, mi vár reád ? Bölcsődben fojtanak meg a centralisalók.
Marosvásárhely 1945 után.
1949es márciusi kisajátítások után, azért, hogy a falvaknak a gazdáknak kedveskedjenek, szovjet mintára kitalálják a falusi lóversenyeztetést 1949 megalapítva a „Concurs Satesc de Calarie” amelyeket arra alkalmas külterületeken bonyolítanak le. Egy fajta központi gondoskodásnak „gazda lágyításnak” szánt mozgalom a kegyetlen kolhozosítás előtt. Ezekhez tartoztak az őszi mezőgazdasági kiállítások állatokkal és lovakkal is.
Marosvásárhelyen a Magyar Autonom Tartomány megalakulása után 1955 ban nagy tartományi Mezőgazdasági kiállítást szerveznek a volt baromvásár téren ahol a meglévő „bika kiállítási” pavilon nem volt elég ezért több tucat típus barakkal készítenek helyet a kialítandó állatok és termékek részére. Később futballpályává alakított terület volt a bemutatók helye. A falvakban folynak a versenyek a nyerők kiállításra is kerülnek.
A kiállítás után hasznosítani kell, a barakkokat az egyikbe Városmajorból áttelepítik a lovas iskolát Dibu ezredes vezetésével és lovas klubokból katonaságtól kapott lovakkal, és Otheloval egy kistermetű fekete pályát megjárt telivér ménnel.
Ez az alakulat lesz a Recolta lovas klub. Egy másik barakkot az UCFS kezdeményezésére áttelepítenek a kadétiskolai lovas pálya szélére. Klub edzője Nagy Mihály lovas tréner és ló gondozó b. Huszár Erzsébet kiváló ember és lovas. A ménesek és katonai lovas klubok felesleges lovaival töltődik fel az istálló, Rend László (róka telep) és Nagy Mihály által így kerülnek ide is telivérek (Omat még egy mén.)
Közben UCFS segítségével a kadétiskolai pályán megépítik az ország egyik legjobb legszebb környezetében építetett akadály lovas pályáját, egy kb. 700 m. galopp pályával.
A pálya és környék terepe a marosszentgyörgyi kápolna körül annyira alkalmas, hogy1956-os stockholmi lovas olimpiára a válogatott csapat itten tartja az edző táborát.
1956 tól Köztársasági és nemzetközi lóversenyeket tartanak itt.
Az ugró és díjlovas versenyszámok között bemutatóként szerveznek a két klubnál lévő telivérekkel galopp versenyeket.(Othelo. Omat, sajnos a másik kettő nevére nem emlékszem, egy mén és egy kanca volt)
Ugyanakkor a Concurs Satasc de Calarie lófuttatásoknak a döntőjét itt bonyolítják le.
Sajnos Romániában 1960-tól sikerült az angol telivér tenyésztését zsákutcába vinni. Versenyistállók és elfogadott lóversenytér nélkül nem létezik telivér tenyésztés. A külföldön felkészített lovak versenyeztetése megfizethetetlen. Rendszeres futtatások nélkül nem lehet megfelelő angol telivér lovat tenyészteni. Lóversenypályán rendszeresen nem futtatott lovat és teljesítményt nem megvalósító lovat nem lehet telivérként szaporítani.

Köszönjük az ismertető összeállítását v. Filep Kálmán Csaba állatorvosnak.

Comments are closed